Az épületenergetika – az épületek energiafogyasztásával foglalkozó műszaki terület – szerepe talán soha nem volt olyan fontos kérdés nemcsak az ingatlan lakói, hanem a bolygó jövője szempontjából, mint manapság. Nem véletlen, hogy az építkezéseket és az ingatlan-felújításokat illetően a legkomolyabb szigorítás az épületenergetikai szabályozásban történt, és 2021. január 1-től hazánkban is minden új épülettől elvárás lesz a közel nulla energiafogyasztás. Az épületenergetika komplex terület: az, hogy egy adott ház mennyi energiát igényel a lakók komfortjának biztosításáért, sok mindentől függ – például a tájolásától, a hőszigetelés anyagától és vastagságától, a hűtésre, fűtésre használt berendezésektől, a nyílászáróktól. Ám egy épület energiafogyasztása csökkentésének legegyszerűbb módja nem más, mint az alapos, hőhídmentes hőszigetelés.
A hőszigetelés fokozásával nemcsak költségeinket csökkenthetjük, hanem környezetünk védelméhez is hozzájárulunk. Magasabb minőségű és vastagabb hőszigetelés alkalmazásával fűtésszámlánkat jelentősen mérsékelhetjük, nyáron pedig akár a légkondicionáló berendezés használata is okafogyottá válhat.
A hőszigetelés fontosságát mind az újépítéseknél, mind a felújításoknál aligha vitathatja bárki: a hatékony hőszigetelés komfortossá teszi az ingatlant, s gazdaságossá annak fenntartását, egyszersmind hozzájárulva a környezetvédelmi szempontok érvényesítéséhez.
A kivitelezés tervezésének és megvalósításának folyamatában rengeteg épületenergetikai kifejezéssel találkozhatunk: sokak számára nem feltétlenül világos, mit jelent a hőhíd, a termikus burok vagy a hővezetési tényező... Érdemes ismerni ezek jelentését a jó döntések meghozatalához! Megmagyarázzuk az alapfogalmakat!
Érdekes
Nemcsak a homlokzati hőszigetelés fontos
A hőszigetelés miatti pára legendája
