Az elszálló energiaárak és a környezettudatos vásárlói igények miatt vastagabb és hatékonyabb hőszigetelésre van szükség a külső falakon. A grafitadalék előnyeit régóta ismerjük a homlokzati hőszigetelések esetében, de napjainkban már a lábazaton sem kell nélkülöznünk.
25% megtakarítás
BACHL Extrapor grafitadalékos hőszigeteléssel:
1
közel 20%-kal kedvezőbb hővédelmet nyerünk
2
rövidebb dübelek szükségesek a rögzítéshez
3
alacsonyabb logisztikai (szállítás, anyagmozgatás) költségekkel jár
4
megoldást találunk azon épületekre is, ahol nem lehet korlátlan vastagságban hőszigetelést beépíteni (műemlékvédelem, helyi építési szabályozás, telekhatárra, utcafrontra épült házak)
5
a felújítás során kevésbé változik meg az épület formája, arányai, illetve a nyílászárók leárnyékolása sem lesz olyan mértékű, vagyis kedvezőbb benapozás érhető el.
Nézzünk néhány gyakorlati példát:
A Közel Nulla Energiaigényű épületek szintjének való megfeleléshez a leggyakrabban használt 30cm vastag N+F vázkerámia téglára 16cm fehér, míg 13cm BACHL Extrapor grafitos EPS hőszigetelés szükséges.
A passzívház elvárás teljesítéséhez amennyiben a követelményeket megnövelt hőszigeteléssel érjük el, ugyanezen falazat esetén 26cm fehér, míg 20cm BACHL Extrapor grafitos EPS hőszigetelést kell beépíteni.
Minden esetben legalább egysíkba eső homlokzati és lábazati fal kialakításra kell törekedni, a visszaugró lábazati fal állagvédelmi szempontból még előnyösebb. A grafitadalékos lábazati Extrapor SOCKEL és a homlokzati Extrapor segítségével a teljes külső fal hőhídmentesen alakítható ki, hiszen hőszigetelő képességük és méretük is megegyezik.
30cm vasbeton lábazati falra 14cm vastag BACHL Extrapor SOCKEL hőszigetelés szükséges
Vagyis meglévő, 3 cm-t előreugró lábazatnál is egysíkba hozható a homlokzat.
30cm vasbeton lábazati falnál 14cm vastag BACHL Extrapor SOCKEL szükséges
Vagyis meglévő, 3 cm-t előreugró lábazatnál is egysíkba hozható a homlokzat.
Hazánk hőtechnikai követelményeit a 7/2006. (Tárca nélküli Miniszteri) TNM rendelet szabályozza. Jelenleg még a rendelet költségoptimalizált szintje van érvényben, azonban – többszöri módosítást követően – 2024.06.30. után már a közel nulla energiaigényű (KNE) épületekre vonatkozó követelményeket kell betartani. A KNE épületek esetében az energiaigénynél 25%-os megújuló részarányt kellene teljesíteni, azonban – amennyiben épületünknél a gazdasági, műszaki feltételek nem adottak – a rendelet módosítása lehetőséget ad arra, hogy az épület energiaigényének csökkentésével, érjük el a kívánt célt. Erre kiváló megoldást jelent a jól megtervezett és szakszerűen kivitelezett hőszigetelés.
Passzívháznak nevezzük azt az épületet, amely rendkívül alacsony energiafogyasztás mellett kellemes komfortérzetet biztosít, fűtési igénye minimálisnak nevezhető. Lényege a hőveszteségek minimalizálása, és a belső – emberek, világítás, háztartási és technológiai berendezések hőleadásából származó hőnyereséget maximalizálja. Az első passzívház 1990-ben épült a németországi Darmstadtban. Csak azok az épületek nevezhetők passzívháznak, melyek megfelelnek a darmstadti Passzívház Intézet (Passivhaus Institut) hivatalos minősítési rendszerének.
Copyright © 2002-2023 Bachl Hőszigetelőanyag-gyártó Kft. | Minden jog fenntartva.