Számos épületszerkezetünknél felmerülő probléma a helyhiány, azaz a rétegrendi kialakításban nem áll rendelkezésre elegendő vastagság a hőszigetelés számára. A padló tipikusan ilyen terület, de ma már erre is megvan a legoptimálisabb megoldás. Kedvezőbb hőszigetelő képességgel bíró anyagok használatával elkerülhető a szerkezeti kialakítás áttervezése, mely többletköltséggel és sokszor kellemetlen, hátrányos kompromisszumokkal jár.
15% megtakarítás
Talajjal érintkező padlók esetén PIR keményhabból a táblázatban látható módon 11-12 cm vastagság elégséges a jövőbeni Közel Nulla Energiaigényű követelményekhez, míg hagyományos hőszigetelésekből – ezen hőtechnikai szint eléréséhez – 15-17cm vastagság szükséges, ami felújításoknál megvalósíthatatlan feladat lehet.
A PIR keményhabok alkalmazásának a kiváló hővezetési tényezőn túl további előnyei vannak: magas szilárdsági paraméter, minimális nedvességfelvétel, zártcellás sejtszerkezet, és kedvező hőreflexiós képesség a kétoldali alufólia kasírozás miatt.
Térelhatároló szerkezet | Költségoptimalizált energiaigény szint W/m2K | Szükséges hőszigetelőanyag-vastagság (cm) | Közel nulla energiaigényszint W/m2K | Szükséges hőszigetelőanyag-vastagság (cm) | Passzívház ajánlás | Szükséges hőszigetelőanyag-vastagság (cm) | BACHL hőszigetelő anyag típusa | |
Típus | Konstrukció | |||||||
padló talajjal érintkező | sávalap esetén1. | ≤0,30 | 7*/8 | ≈0,20 | 11*/12 | ≈0,12 | 18/20 | BACHL PIR ALU BACHL PIR MV |
padló talajjal érintkező | sávalap esetén1. | ≤0,30 | 11 | ≈0,20 | 17 | ≈0,12 | 28 | BACHL Nikecell 100 BACHL Nikecell 150 BACHL Nikecell 200 |
padló talajjal érintkező | sávalap esetén1. | ≤0,30 | 10 | ≈0,20 | 15 | ≈0,12 | 25 | BACHL Extrapor 100 BACHL Extrapor 150. |
padló talajjal érintkező | sávalap esetén1. | ≤0,30 | 2 | ≈0,13 | 3 | ≈0,12 | 5 | BACHL Vákumpanel |
padló talajjal érintkező | lemezalap esetén2. | ≤0,30 | 9* | ≈0,20 | 16 | ≈0,12 | 29* | BACHL XPS 300 SF3. |
1. Talajjal érintkező padló, kavicsfeltöltéssel, szerelőbetonnal, 1 réteg bitumenes lemezzel, vasbeton alaplemezzel, PE technológiai fóliával, esztrichbetonnal, kerámia padlóburkolattal
2. Vasbeton lemezalap hősziszegetelés (kavicsfeltöltés, szerelőbeton, vasbeton alaplemez, bitumenes lemez, PE technológiai fólia, esztrichbeton, kerámia padlóburkolat)
3. BACHL XPS 300 SF extrudált polisztirol, több rétegből (maximum 3 rétegből), átlapolással fektetve
* Egyedi, vagy nem elérhető vastagság.
a további oszlopok megtekintéséhez húzza jobbra a táblázatot az ujjával
1
kiváló hőszigetelő értékekkel rendelkezik, így kimagasló hőszigetelést nyújt vékonyabb rétegvastagsággal is
2
az alufólia kasírozásnak köszönhetően optimális, egyenletes hőeloszlás
3
nedvességre érzéketlen, ellenálló a korhadással, penészesedéssel szemben
4
magas szilárdsága révén terhelhető, nem deformálódik, nem zsugorodik
5
padlófűtés esetén tetszőlegesen megválasztható a hőszigetelő réteg vastagsága
6
beépítése egyszerű, időtakarékos
Ha alacsony szilárdságú hőszigetelést használunk: kőzetgyapot, üveggyapot, fújt szigetelések, melyek csak lécvázak közé helyezhetők el, ami megnövelt költséggel: többlet faanyag és szerelési-, rögzítési munkadíjjal jár. A keményhab hőszigetelő táblákra ragasztott, faforgácslappal ellátott BACHL Nikecell EPS SZP és BACHL Extrapor EPS SZP szárazpadló termékek terhelhető, közvetlenül (faváz nélkül) lerakható hőhídmentes megoldást kínálnak.
Hazánk hőtechnikai követelményeit a 7/2006. (Tárca nélküli Miniszteri) TNM rendelet szabályozza. Jelenleg még a rendelet költségoptimalizált szintje van érvényben, azonban – többszöri módosítást követően – 2024.06.30. után már a közel nulla energiaigényű (KNE) épületekre vonatkozó követelményeket kell betartani. A KNE épületek esetében az energiaigénynél 25%-os megújuló részarányt kellene teljesíteni, azonban – amennyiben épületünknél a gazdasági, műszaki feltételek nem adottak – a rendelet módosítása lehetőséget ad arra, hogy az épület energiaigényének csökkentésével, érjük el a kívánt célt. Erre kiváló megoldást jelent a jól megtervezett és szakszerűen kivitelezett hőszigetelés.
Passzívháznak nevezzük azt az épületet, amely rendkívül alacsony energiafogyasztás mellett kellemes komfortérzetet biztosít, fűtési igénye minimálisnak nevezhető. Lényege a hőveszteségek minimalizálása, és a belső – emberek, világítás, háztartási és technológiai berendezések hőleadásából származó hőnyereséget maximalizálja. Az első passzívház 1990-ben épült a németországi Darmstadtban. Csak azok az épületek nevezhetők passzívháznak, melyek megfelelnek a darmstadti Passzívház Intézet (Passivhaus Institut) hivatalos minősítési rendszerének.
Copyright © 2002-2023 Bachl Hőszigetelőanyag-gyártó Kft. | Minden jog fenntartva.