Lexikon

A kivitelezés tervezésének és megvalósításának folyamatában rengeteg épületenergetikai kifejezéssel találkozhatunk: sokak számára nem feltétlenül világos, mit jelent a hőhíd, a termikus burok vagy a hővezetési tényező... Érdemes ismerni ezek jelentését a jó döntések meghozatalához! Megmagyarázzuk az alapfogalmakat!

Hőhíd

Olyan felületek az épületet határoló szerkezeteken – mint a falak, a padló vagy a födém –, ahol hőveszteség keletkezik. Hőhidat a hőszigetelés hiányosságai, hibái (pl. szakszerűtlen beépítés) is okozhatnak, de lehet a forrása rossz szerkezeti kialakítás is. A belső tér meleg párája rendszerint ezeken az épületrészeken kicsapódik, ezzel táptalajt teremtve a penészesedésnek, és a gombáknak. A jó hír, hogy a hőszigetelés utólagos fejlesztésével fel lehet számolni a hőhidakat – ám a legjobb elejét venni a problémáknak, és magas minőségű, megfelelő vastagságú hőszigetelő rendszert szakszerűen beépíteni a kivitelezés során.

Épületenergetika

Az épületek energiaigényével, energia-felhasználásával, hasznosításával foglalkozó műszaki terület. Természetesen nem maga az épület fogyasztja az energiát, hanem a benne lakók, saját kényelmük érdekében (pl. hűtés, fűtés). Az épület energetikai szintjét egy 12 fokozatú skálán határozzák meg. Az, hogy egy adott épület milye energetikai szintet ér el, több, egymással összefüggő tényező függvénye: számít az ingatlan tájolása, az alkalmazott gépészet, a felhasznált energiaforrás, a hőszigetelés. Hazánkban az összes energiafogyasztás 40%-a épületekhez köthető, így a károsanyag-kibocsátás mérséklése szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy minél inkább csökkentsük az ingatlan energiaigényét. Az épület energiaveszteségét nagyban javítja a megfelelően alapos és vastag hőszigetelés megléte.

EPS

Az expandált polisztirol rövidítése. Alapanyaga hőre lágyuló polimerizált sztirol és pentán, valamint égéskésleltető adalék. Előhabosítás során a gőzzel hőkezelt gyöngyöcskék megpuhulnak, és hőmérsékletnövekedés hatására a pentán gázzá alakulva „felfújja” azokat. A gyöngyszemecskén belül ekkor apró cellák alakulnak ki – az EPS hőszigetelő táblákat préseléssel állítják elő. Az EPS termékek 98%-a levegő (a pentán a folyamat végén távozik az anyagból), és 2%-a polisztirol, a gyártásuk során képződő hulladék 100%-ban újrahasznosítható. Legnagyobb felhasználója az építőipar, döntően hőszigetelésre alkalmazzák, de lépés-hangszigetelésre is gyártanak belőle termékeket. A normál EPS-hez képest az úgynevezett formahabosított, közel zárt cellás EPS nagyobb mechanikai szilárdsággal, jobb hőszigetelő képességgel és elhanyagolhatóan csekély vízfelvétellel rendelkezik. Készül grafitadalékos EPS is, ami a „fehérhaboknál” akár 20%-kal jobb hőszigetelő képességgel rendelkezik.

PIR

A poliuretán rövidítése. A PIR két alap összetevője a poliol és az izocianát – maga a poliuretán alacsony hőmérsékleten, katalizátor és melléktermék nélkül, a habosításhoz használt pentán gáz hatására jön létre. A poliuretán több mint 90 %-ban zártcellás szerkezetű, melynek belsejében található a pentán. Elterjedt felhasználása a II. világháború idején kezdődött: az akkoriban drága és nehezen beszerezhető gumi helyettesítésére használták. Azóta a számos fejlesztésnek köszönhetően mindennapi életünk valamennyi területén körülvesz minket. Bár a poliuretán egy olyan termék, amelyet a legtöbben nem ismernek behatóan, mert rendszerint más anyagokból készült burkolatok vagy felületek mögött rejtőzik, nehéz volna nélküle elképzelni az életünket.

Fenntartható fejlődés

Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. Épületeink szakszerű hőszigetelése nagymértékben hozzájárul a fenntartható fejlődéshez, hiszen csökkenti a fűtés és hűtés iránti igényt és így a károsanyag kibocsátást is.

Hővezetési tényező

A lambda értékkel (λ)  kifejezhető hővezetési tényező azt mutatja meg, hogy egységnyi idő alatt, egységnyi hőmérsékletkülönbség hatására egy adott anyagon mekkora hőáram halad át. Mértékegysége: W/(mK) Minél alacsonyabb a lambda értéke az adott anyagnak, annál kedvezőbb a hőszigetelési, hőtechnikai képessége.

Polisztirol

A polisztirol a műanyagok egy fajtája, melyet polimerizált sztirolból állítanak elő. A habosított polisztirol nemcsak a hőszigetelő keményhab táblák, hanem különböző használati tárgyak alapanyaga: többek között kerékpáros bukósisakok, méhkaptárak, ételszállító dobozok, dekorációs eszközök is készülnek belőle.

Átszellőztetett homlokzat, légrés

Kivitelezéskor a burkolat és a falszerkezet vagy hőszigetelés között néhány cm légrést hagynak, melyben a levegő szabadon áramolhat. Az átszellőztetett homlokzat megvédi az épület falszerkezetét a közvetlen nedvességtől és biztosítja a pára akadálytalan áramlását is. Az átszellőztetett homlokzatoknál a hőszigetelés és a burkolat közötti távolságot légrésnek nevezik. Optimális légrés és megfelelő hőszigetelés együttes használata segíti az épületek energiatakarékos hőháztartását.

XPS (Extrudált polisztirolhab)

Az extrudált habok legfontosabb tulajdonsága a zárt cellás anyagszerkezetből adódó igen alacsony, szinte elhanyagolható vízfelvétel (0,2–1,0 V%). Testsűrűségük 25–35 kg/m3, hővezetési tényezõjük 0,029–0,035 W/mK közötti.

Passzívház

A passzívház legfőbb jellemzője, hogy tökéletesen működik hagyományos, aktív fűtési rendszer nélkül. A szükséges fűtési energiát kizárólag olyan passzív forrásokból nyeri, mint pl. hőszivattyúkból érkező, természetes úton előmelegített és bevezetett friss levegő, a helyiségek elhasznált levegőjéből nyert maradék hő, vagy olyan belső hőforrásokból nyert meleg, melyet a lakók biológiai működése ill. mindennapi tevékenységeik (főzés, sütés, zuhanyozás) hoznak létre. Az előbbieket azzal a hőnyereséggel kombinálva, mely a napenergiának, a nagy hatékonyságú hőszigetelésnek, a többszörös hőszigetelő üvegezésnek, a speciálisan hőszigetelt ablakkereteknek ill. az ellenőrzött szellőztetésnek köszönhető, a passzívház fűtési energiaszükséglete max. 15 kWh négyzetméterenként évente (15 kWh/m2a).

Páradiffúzió

Kiegyenlítődési folyamat, amely során a porózus építőanyagokban – az eltérő hőmérsékletű és nedvességtartalmú külső és belső tér között – gőz halmazállapotú nedvességvándorlás következik be. Télen a páradiffúzió a belső térből a külső felé alakul ki. Egy adott anyag páradiffúzióval szembeni ellenállását az (μ) -értékkel jelölik.

Nyomószilárdság

Egy adott anyag nyomószilárdsága azt jelenti, hogy mekkora nyomást képes károsodás nélkül állni. Mértékegysége: kPa vagy MPa. Hasznosított tetőkön indokolt a hagyományoshoz képest magasabb nyomószilárdságú hőszigetelő-anyag beépítése a fokozott terhelés miatt: ilyenek pl. a tetőteraszok, parkolótetők, intenzív zöldtetők.

Páradiffúzió

Kiegyenlítődési folyamat, amely során a porózus építőanyagokban – az eltérő hőmérsékletű és nedvességtartalmú külső és belső tér között – gőz halmazállapotú nedvességvándorlás következik be. Télen a páradiffúzió a belső térből a külső felé alakul ki. Egy adott anyag páradiffúzióval szembeni ellenállását az (μ) -értékkel jelölik.

Hőátbocsátási tényező

Az U-értékkel fejezzük ki. Azt a hőmennyiséget határozza meg, amely az adott szerkezet 1 m2 felületén 1 másodperc alatt átáramlik, amikor a külső és belső hőmérséklet különbsége 1 fok. Mértékegysége: W/(m2K)