Talajhoz simulva: hőszigetelés a lábazaton és a pinceszinten

Gyakorlott kirándulók tudják, hogy egész más érzés egy vékony takarón ülve falatozni az elemózsiát, mint ha egy speciális, dupla rétegű, egyik oldalán vízlepergető anyagú, másik oldalán polár piknikpléden tenné ugyanezt. A pillanatnyi kényelmetlenségen túl akár egészségügyi kockázatai is lehetnek a nyirkos talajnak, amit a vékony anyagon át érzünk. Pontosan emiatt nem mindegy, mivel „ágyaznak meg” egy épületnek. Lássuk, mit érdemes tudni a lábazat- és pinceszigetelésről!

Az épület szerkezeti elemeinek számos környezeti behatással kell dacolniuk, amelyben az épület különböző részein elhelyezett – vagy éppen hiányzó – hőszigetelésnek is fontos szerep jut. Melyek ezek a környezeti behatások? Többek között a hőmérséklet, a légnyomás, a napsugárzás vagy éppen a csapadék valamely formája. A talajjal érintkező szerkezetek, vagyis a lábazat és a pinceszint speciális területnek számítanak.

Hányszor hallottuk már, hogy az egész épület minőségét nagyban befolyásolja, ha a lábazat vizesedik…

A lábazat ugyanis folyamatosan találkozik több-kevesebb nedvességgel – ezeknek a területeknek a szigetelése így olyan anyagot igényel, amely hőtartó képessége mellett a nedvességnek és a nyomásnak, a ház rá nehezedő súlyának is tartósan ellenáll.

Ilyen anyagok a formahabosított polisztirol (mint a BACHL HL) és a zártcellás polisztirol (mint a BACHL XPS) – ezeknek a könnyen alakítható hőszigetelő tábláknak az anyagában nemhogy nem tesz kárt a nedvességgel való tartós érintkezés, hanem az anyagok hőszigetelési képességeit sem befolyásolja.

Lábazat: egy kényes találkozási pont

A lábazat nemcsak a talajjal való folyamatos érintkezés miatt egy különösen kényes terület, hanem azért is, mert a szerkezeti elemek találkozásánál egy lényeges anyagváltozás is történik: a pince-alapzat beton építménye a lábazatnál találkozik a homlokzat kerámiájával, azaz a téglával. A kétfajta anyag (beton és kerámia) hőáteresztő képessége eltérő: a beton lambda-értéke jóval alacsonyabb, mint a kerámiáé, így a találkozási ponton szükségszerűen úgynevezett hőhidak alakulnak ki, amelyek a penészedés melegágyai. Azért, hogy ennek elejét vegyük, a lábazaton alkalmazott hőszigetelésnek legalább olyan vastagnak és hatékonynak kell lennie, mint a homlokzatinak: azaz, ha például a homlokzati hőszigetelés 14 cm, akkor a lábazaton is 14 cm vastagságú lábazati hőszigetelést kell alkalmazni. Fontos továbbá, hogy a lábazati és a homlokzati hőszigetelés egy síkban legyen, hiszen az esetlegesen túlnyúló lábazati hőszigetelésen megálló csapadék károsíthatja a szerkezetet.

Nyomás alatt

Ahhoz, hogy melyik XPS hőszigetelőanyag alkalmas az adott területen való alkalmazásra, a terméken az XPS megnevezés mellett szereplő számot – 300, 500, 700 – kell megnézni. Ez egy fontos mutatót, amely a nyomásszilárdságot jelzi. A hőszigetelést értelemszerűen a lábazaton és a pinceszinten éri a legnagyobb nyomás, ezért olyan XPS-t kell alkalmazni, melynek szerkezete állja a próbát. A lábazati hőszigeteléshez egy átlagos családi ház esetében elég a 300-as nyomásszilárdságú XPS, ennek ugyanis „csak” 30 tonnát kell elbírnia négyzetméterenként minőségromlás nélkül. Az 500-as, 700-as nyomásszilárdságú XPS-eket jellemzően passzív épületeknél, passzív többlakásos, több emeletes házaknál használják a pince oldalfalán és alján, ahol az építmény mellett a talaj is nagy felületen gyakorol nyomást a hőszigetelésre. A legnagyobb teherbírású BACHL XPS 700 négyzetméterenként 70 tonnával terhelhető.

A hőszigetelés kialakításánál a jó kivitelező a felületképzés során a lábazati hőszigetelő anyag sima felületét érdesíti, hogy jobban tapadjon hozzá a homlokzati hőszigetelés. A biztos hatás érdekében a BACHL HL termékek már el vannak látva felületképzéssel – az XPS mellett lábazati hőszigetelésként jól használható a formahabosított polisztirol is, amely négyzethálósan dombornyomott a jobb tapadás érdekében.

Pinceszint: többet is kihozhatunk belőle

Lábazata minden épületnek van, de a pinceszint megléte már nem szükségszerű – az ingatlantulajdonos számára mindenképpen előnyt jelent a plusz tárolóhelyiséget kínáló pince, mely potenciálisan lakótérré is alakítható. Ennél a szerkezeti elemnél azonban a hőszigetelésnek már folyamatosan érintkeznie kell a talajvízzel, torlaszvízzel, talajpárával, és fontosabb lesz a nyomásállóság is. A föld által a pince falaira gyakorolt nyomást hat méter mélységig az XPS 300-as is jól állja, hat méternél magasabb falú pinceszintnél viszont már XPS 500 vagy 700 szükséges. Ugyancsak felhasználható a BACHL perimeter termék is 6 méter mélységig: a pincében belülről teknőszigetelést alkalmaznak, ilyenkor a falak közötti teret bitumenelemezes szigetelésből kialakított teknő védi a szivárgó víztől és párától. A bitumenes lemez elé szükséges egy szivárgó réteget beépíteni – erre a BACHL perimeter pince- és lábazati szigetelés kiváló választás, mert egyszerre látja el a hőszigetelő, vízszigetelő és mechanikai védelmet is.

Pincéből lakótér? Miért ne?

A pinceszint hőszigetelése a jelentősebb hőingadozás hiánya miatt kevésbé érintett a külső hőmérséklet változásaiban, mint az épület többi része – ez azonban nem jelenti azt, hogy itt az „éppen elég” elvét lehetne érvényesíteni. Aki előrelátó, úgy alakítja ki itt is a hőszigetelést – a homlokzatival azonos vastagságban –, hogy lakótérhez illő komfortot és klímát biztosítson. Hiszen a pince ideális helyszíne lehet egy házi konditeremnek, klubszobának, játékteremnek, műhelynek is akár; emellett a pinceszint igényes hőszigetelése a teljes ház épületenergetikai szintjét emeli. Egy ház akkor igazán otthonos, ha idomul lakói életének folyamatos változásaihoz: gondoljunk a jövőre, és adjuk meg a lehetőséget a pincének az igényes hőszigeteléssel, hogy később bizonyíthasson kényelmünk szolgálatában is!