A zord idő folyamán már szembesülhettünk a hideg fallal, padlóval és a csukott ajtók és ablakok felől érezhető enyhe huzattal. Most már a bőrünkön érezhetjük, hogy tavaly nyáron is elhalasztottuk a felújítást. De hol is kezdhettük volna?
A hőszigeteléssel vagy a nyílászáró cserével? Logikusan adódnak ezek a lépések, ám egy családi házon számos más, nem megfelelően hőszigetelt területet találhatunk. Szakértőink segítségével végignézzük, mikor mely területtel érdemes kezdeni, miért és milyen hőszigetelő anyagot használjunk?
Ha új otthont építünk, akkor könnyebb helyzetben vagyunk, hiszen egy jó tervező és kivitelező évtizedekre megoldja ezeket a problémákat. Ha viszont nem csupán állagmegóvás céljával újítunk fel, hanem energetikailag is javítani szeretnénk otthonunk állapotán – például kevesebb rezsit szeretnénk fizetni –, komplex megoldásban érdemes gondolkodni.
Hőhidakon jár-kel a meleg, pedig nem kéne
Alaptétel: a külső és belső tér közötti hőmérséklet és páratartalom az egyensúlyra törekszik. A cél tehát az épületet körülvevő minél homogénebb ún. „termikus burok” kialakítása, a különböző geometriájú épületszerkezetek csatlakozásai, eltérő hőtechnikai tulajdonságú anyagainak beépítése által létrejött hőhidakon keletkező hőveszteségek kialakulásának minimalizálása. (Ez azt jelenti, hogy a megszakítatlan hőszigetelés és a légrések lezárása a kulcsa az ideális hőmérséklet megtartásának.) Nem nehéz belátni, hogy ha csak a padlást szigeteljük, attól még a falakon és padlón keresztül a helyiségből télen könnyedén szökik a meleg, nyáron pedig elviselhetetlenül forrósodik; vagy hiába vastag a hőszigetelés, ha az ablakok nem zárnak és huzatosak. De a hőhidak más problémát is okoznak: jelenlétük egyik leggyakoribb és legszembetűnőbb hatása a penészedés.
Az, hogy nem elégséges csak egy problémás területtel foglalkozni, a legszemléletesebben azzal bizonyítható, ha megnézzük egy átlagos épület esetén, hol mennyi energia vész el: a tetőn 20%, a falakon 30%, a nyílászárókon 15%, a padlón 10%, a tömítetlen réseken 10%, a fűtési rendszeren, illetve az égéstermék elvezetéssel pedig 15% a veszteség mértéke.
Az épület minden külső felületét szigetelni kell, hogy csökkenteni tudjuk a fűtési költségeinket, mert a családi házak esetén is itt szökik a legtöbb energia. Ez ugyanakkor nem csak a határoló falak védelmét jelenti, hanem minden épületszerkezeti elem megfelelő mértékben történő hőszigetelését, ami a külső térrel érintkezik.
De mit, miért és hogyan hőszigeteljünk?
A fentieket olvasva a komplexitás fogalma már jobban értelmezhető. Az utólagos hőszigeteléssel csökkenthető a falak általi hőveszteség, az ablakkereteknél, falsarkoknál kialakuló hőhidak mértéke, megszüntethető a kondenzáció és penészesedés. A nyílászárókat is érdemes megfelelő hőszigetelésű, légtömören záródó típusra cserélni (mint ahogy fontos terület a fűtési rendszer megújítása és a villamos berendezések, világító berendezések energiatakarékos változatra cserélése is). Akkor hol is kezdjük?
Gyakorlatiasan szemlélve a dolgokat, a BACHL szakértőjének segítségével sorra vesszük, hogy az egyes területek problémáinál merre érdemes indulni a megoldás felé.
Földközelben
Ha a fal és padló találkozásánál penészedés nyomai láthatók, és a lakásban még a fűtés ellenére is jéghidegnek érezzük a padlót, akkor a talajjal érintkező padlók és padlásfödémek, valamint a külső fal utólagos hőszigetelését párhuzamosan kell megoldani. A talajjal érintkező padló utólagos hőszigetelése az egyik legnehezebb és egyben legköltségesebb, helyenként a rétegrend adottsága miatt egyszerűen megoldhatatlan feladat. Felújításhoz a lehető legvékonyabb és leghatékonyabb terhelhető hőszigetelésekben érdemes gondolkodni. Ehhez jól használhatók a BACHL PIR ALU és BACHL Extrapor EPS 100 hőszigetelő termékei. Új építés esetén könnyen tarthatók az előírt értékek, de felújítás során belefuthatunk igen összetett problémákba. Ezek forrása, hogy a hő a könnyebb ellenállás irányába próbál a külső tér felé eljutni, így a padló és a falak hőszigetelése mellett a lábazat is kritikus szerkezetté válik, amelynek hőszigeteléséről szintén gondoskodni kell. E célra kiválóan alkalmasak a BACHL zártcellás XPS, illetve a BACHL formahabosított Perimeter termékei, amelyek a kimagasló mechanikai tulajdonságaik mellett megfelelő hőszigetelést biztosítanak.
A homlokzat hőszigetelő képessége nem csak a falazaton múlik
A külső határoló falak hőszigetelése a legelterjedtebb. Hideg falak és falsarkok, gombásodás vagy éppen salétromos felületek már intő jelként szolgálnak.Homlokzat esetében a falazóanyag és a nyílászárók kiválasztására is oda kell figyelni, nem elég a megfelelő vastagságú EPS hőszigetelés. Hőtechnikai értelemben a nyílászárók minden épületnél gyenge pontot jelenthetnek, hiszen a legjobban szigetelő nyílászárók U-értéke (hőátbocsátási tényezője) és egy 30 cm vastag, hőszigetelés nélküli modern vázkerámia fal U-értéke között is kétszeres a különbség a fal javára. Ugyanez egy 15 centiméteres hőszigetelés esetén már 6-8-szorosra növekszik. Nyílászárók esetében a hőveszteségek nem csak az üveg és tok szerkezetein keresztül alakulnak ki, hanem jelentős mértékben a fal és tok csatlakozási vonalában. Ezért itt komoly hangsúly van a kivitelezés minőségén, ami a légtömör kialakítást és adott esetben kávákba beforduló hatékonyabb hőszigetelést is magában foglalja. Az alkalmazandó vékonyabb rétegű, de kedvezőbb hőtechnikai tulajdonságokkal rendelkező hőszigetelés hatékonysága megmutatkozik a felhasznált anyagok mennyiségében, ezáltal közvetetten hozzájárul a környezetvédelemhez, s jelentős mértékben tudja befolyásolni épület hasznos alapterületének maximális kihasználását és további előnyökkel rendelkezik egy hasonló, de vastagabb hőszigeteléssel ellátott szerkezethez képest. Ilyen előnyökkel rendelkező alternatíva a BACHL Extrapor vagy Extrapor Relax grafitadalékkal dúsított polisztirol.
Fent, fent, legfelül távozik a meleg
A tető és tetőtér is igen nagy felület, így itt is érezhető, ha nincs rendben az épület energetikailag. A lakó azt tapasztalja, hogy hűvös időben árad a hideg a tető felől, kánikulában viszont tódul a meleg, penészes a tetőablak, vagy éppen a hálószoba sarka. Mivel a meleg levegő felfelé száll, ezért érthető, hogy az épület védelme érdekében a tetőre szigorúbb követelmények vonatkoznak, mint bármely más épületszerkezetre. Ha a homlokzati szigetelésnél vett U-érték példát nézzük, akkor a tető esetén még nagyobb különbségek adódhatnak. Nem megfelelő tetősíkablak választásakor akár 12-szeres U-érték különbség is lehet pl. 18 cm BACHL PIR keményhab szarufák feletti elhelyezése esetén a tetőszerkezet javára. Érthetőbben: a tetőre is igaz, hogy ahol két eltérő hőáteresztő tulajdonsággal rendelkező felület találkozik, ott hőhíd alakul ki – ennek jele lehet a penészedés, télen az ablakok körül elolvadó hó, a kellemetlen huzat vagy a túlmelegedés.
És ha már végigvettük a teljes épületszerkezetet, amelynek szigeteléséhez szakember segítségével válaszhatjuk ki a BACHL termékei közül az ideális megoldást, befejezésképpen még egy megfontolandó gondolat: jóllehet az épület teljes leszigetelése után nagymértékben csökken a fűtési energiaigénye, hatékony energetikai felújítás nem képzelhető el a fűtési rendszer korszerűsítése nélkül.
A fentiekkel kapcsolatban felmerülő szakmai és értékesítési kérdésekkel egyaránt keressék bizalommal szaktanácsadó kollégáinkat!